Nevelünk, vagy gépeket gyártunk? Értékátadás az utánpótlásedző munkájában

Mi is egy utánpótlásedző feladata, merül fel a kérdés szinte minden szakmai továbbképzőn. Rövid vagy hosszú távú sikert kell elérni, illetve mi számít sikernek ebben a szakmában? Utánpótlásedző létünkre is sikereket akarunk elérni. De mit tekinthetünk sikernek?

2010-ben 230 ezer, 2014-ben 330 ezer utánpótláskorú sportoló volt hazánkban, és Simicskó (2014-es) előadása alapján 2018-ra országszerte félmilliós tömegbázis kialakítása volt a cél. Hazánk utánpótlássportja elérte a kívánt "tömegbázis növelést" - jelentette ki Dr. Szabó Tünde (2017), melynek egyik oka a TAO intézmény bevezetése, hisz így a sportba áramló támogatás legnagyobb részét az utánpótlássport kapta meg, így jobb körülményeket képes nyújtani, mint korábban. Minél nagyobb bázissal rendelkezik az adott klub, annál könnyebben tud profi játékost termelni, hisz a sportban is él a "nagy számok törvényének" elve.

Kinek a feladata "bevonzani" a fiatalokat a csapatokhoz, majd kihozni belőlük a maximumot? Több stratégiát is lehet látni: toborzás, nyílt napok tartása, szórólapos megkeresés, nyílt edzések megtekintése. Roberts & Treasure (1992), Kasuba (2018) tanulmányait olvasva bátran jelentem ki, hogy nekünk, edzőknek az egyik legfontosabb feladatunk a sportolók megszerzése és megtartása, hisz a fiatalok még nem kapnak fizetést, így a felnőtt élsportolókkal ellentétben ez nem lehet motiváció számukra. A következő kérdés, hogy a gyermeket vagy a szülőt kell meggyőzni, 10-12 éves sportolók esetében még nagy a szülői ráhatás a gyermekekre. Ráadásul az utánpótlássportot övező közeg még inkább kidomborítja ezt. Tovább: 

sportorvos.hu